Az aranysárga színű erdő lassan eltűnőben. Már fáradt narancsvörösbe és a barnák megszámlálhatatlan árnyalatába hajlik a késő őszi természet.
Az első faggyal érkezett kis szellő lesodorta a fákról a levelek nagy részét. Vastagon beterítette a földet és puha szőnyeggé alakult, hogy meleg takarója legyen minden fázó növénynek, menedékre vágyó állatnak.
A zörgő avar alatt lehullott termések várják, hogy tavasszal újabb élet születhessen belőlük. Még a gombákat előcsalogatta a pára és a néha kibukkanó nap, de lassan ők is pihenőre térnek.
Az állatok már építik rejteküket, készülnek a téli hónapokra.
Hozzánk minden évben beköltözik néhány színes levél és termés, látványukkal, illatukkal emlékeztetve bennünket a gyermekkori őszi kirándulásokra, erdők, mezők, rétek, vizek hangulatára.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.