Le szerettem volna a kertet fotózni reggel, de zuhog az eső hajnal óta, így ki sem dugtam az orromat a teraszon kívülre. Összeszedtem az előző évek labdarózsás és nefelejcses csokrait. Nézegettem a régi képeket. Minden évben készült valami összeállítás ezekből. Természetesen az összessel nem terhellek benneteket, csak a kedvenceimet osztom meg veletek.

Idei nefelejcs

Édesanyám és a nefelejcs :-) Minden évben ilyenkor…
Nyílik a kertünkben a nefelejcs és az én gondolataim újra azon a gyönyörű áprilisi, valószerűtlenül zöld és valószerűtlenül égszinkék tarkasággal színezett nemesdédi tájon járnak. Ott, ahol kisgyerekként a tavaszi esőktől átitatott réten, a zsombékokon egyensúlyozva szedtük a virágot és csokorba szorongatva vittük anyukámnak. Néhány szálat letéptem, hogy az a szép kép és az a jó érzés a mai napon is itt legyen velem. Nefelejcs…

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.