Lemaradásban voltam az ünnepi kültéri dekorokkal. Többen szóvá is tettétek. Nos... akkor álljanak itt az idei kerti bejáratról, főbejáratról, teraszról készült fotók.
Néhány napja még nem volt határozott elképzelésem, arról, hogy mivel fogok díszíteni de egy dolgot tudtam. Fagyöngynek nálunk idén lenni kell! Sok-sok évig édesanyám volt a szállítónk ebben a témában. A kaposvári Szabadság park (ma már más nevet visel, de nekem így marad meg örökre), vagy a nagyszakácsi hegyre vezető út, a nemesdédi Jegenye jelentették a beszerzési helyeket. Mindent megmozgatott érte, hogy szerezzen nekem, mert tudta, hogy szeretem. Favágóktól kunyerált, vagy felküldte a magasba érte valamelyik vidéki barátunkat és ha semmi sem jött össze, akkor ő maga valamilyen rejtélyes módon, épségben megúszva a kalandos begyűjtést, szedett egy-egy jó nagy csokorra valót. Így aztán minden karácsonykor állt a vázánkban néhány ág.
Ma én gondoskodtam róla itt Budapesten, hogy kerüljön az ünnepi díszítésbe a szépséges bogyókkal tűzdelt zöldből. Anyukámnak el sem merem mondani, mennyire egyszerű volt beszerezni és mennyire sok pénzt adtam érte... és ez is lett az értéke, nem úgy, mint anyukám fagyöngyének... mert az felbecsülhetetlen.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.